Észrevételek az edzéssel kapcsolatban:
Az edzéseket úgy kellene megtervezni, hogy olyan gyakorlatok szerepeljenek benne, amelyek minél több izmot mozgatnak meg. Erre azért van szükség, mert minél nagyobb az egyén izomtömege, annál hatékonyabb a zsírégetése. A nők jóval nehezebben izmosodnak (kevesebb tesztoszteront termel a szervezetük), mint a férfiak, szóval nekik is érdemes erőedzéseket végezni és nem lesznek tőlük olyan izmosak, mint xy (ahhoz durván megtervezett diéta és több évnyi intenzív edzés kell).
Zsírleadás miatti diéta esetén érdemes az erőedzésekre helyezni a hangsúlyt. Ezekkel mennyiségileg nem lehet akkora energiát elégetni az edzések alatt, mint az állóképességi (kardió) edzésekkel, de mivel intenzívebben mozgatják meg az izmokat, így jelentősebb szerepük van a zsírmobilizáció során. Az erőedzések során az izmok általában szénhidrátból nyerik az energiát (ez az ún. anaerob edzések), míg az állóképességi edzések kevésbé intenzívek, ekkor már szénhidrátból és zsírból is nyerjük az energiát (ezek az ún. aerob edzések). Érdemes megjegyezni, hogy az erőedzések során csak minimálisan nyerünk zsírból energiát, de az edzések után van egy utó-zsírégető hatás, ami az állóképességi edzéseknél max. 4 órával áll fenn, míg az erőedzéseknél ez akár 48 óra is lehet! Vannak még ún. erő-állóképességi edzések, amik a kettő között állnak valahol időben és kalóriaégetésben és ezek mellett létezik még gyorsasági erő is.
Erőedzéseket lehet végezni saját testsúllyal, ezt használva ellenállásként és lehet súlyzósan végezni, ahol a tárcsák súlya adja az ellenállást.
Az edzéseket úgy érdemes megtervezni, hogy maximális erőt és izomtömeget is növeljenek. Ezeket egyszerre nem lehet megvalósítani, ezért ketté kell bontani őket. Maximális erő növelését úgy lehet elérni, hogy a keresni kell egy megfelelően nehéz gyakorlatot saját testsúlyos edzés során vagy súlyzós edzés során akkora súlyt kell használni, hogy a maximális ismétlésszám 5 alatt maradjon.
Maximális erő növeléséhez 2-4 sorozattal dolgozunk 1-5 ismétléssel. Ha ettől több megy, akkor növelni kell az intenzitáson (súlyzós edzésnél nagyobb súllyal, saját testsúlyos edzésnél nehezebb gyakorlattal).
Izomtömeg növeléséhez olyan gyakorlatot vagy akkor súlyt kell keresni, amiből 5-15 ismétlést tudsz végrehajtani egyszerre. Ezekből is 2-5 sorozattal érdemes dolgozni 5-12 ismétléssel. Ha ennyi megy, akkor növelni kell az intenzitást.
Edzések előtt kötelező bemelegíteni. Ez általában körzésekből és egy kis kardió edzésből álljon. Érdemes még az adott gyakorlatból 1-2 kis intenzitású sorozattal kezdeni a tényleges edzés előtt. Az egész ne vegyen többet igénybe, min 15 perc. Edzések előtt soha nem nyújtunk, pláne nem hideg izmokat! Edzés közben a sorozatok között pihenőket kell tartani. Ezek 2-5 perc közötti időtartamok legyen attól függően, hogy maximális erőt vagy izomtömeget szeretnék növelni. Edzés végén néhány perc nyújtást végezzünk és érdemes ekkor is átkörözni a testrészeinket, mert ezek csökkentik a másnapi izomlázat.
Az edzés ideje 10-45 perc legyen és megfelelően intenzívnek kell lennie. Ha többet bírsz, mint 45 perc, akkor az már inkább állóképességi edzés lesz. Súlyzós edzésnél minden izomcsoportra 1-3 gyakorlatot csinálunk, ezektől több teljesen felesleges. Olyan gyakorlatot kell keresni, amik minél több izom bevonásával dolgoznak, szóval kerülendőek az izom-specifikus edzések a kezdőknél.
Ha teljes testre edzel, akkor heti 3 edzés bőven elég, ha pedig fel szeretnéd bontani a napjaidat, akkor heti 3-6 edzés. Heti 1 kötelező pihenőnap legyen, mert az idegrendszernek is fel kell lélegezni egy kicsit és te sem fogsz olyan gyorsan demotivált lenni a sok edzéstől.
A minél több izmot megdolgoztató súlyzós gyakorlatok a következők: elemelés, guggolás, nyak mögé lehúzás, fekve nyomás, vállból nyomás. Ezeket úgy csináld, hogy ne használj kötött pályás gépeket hozzá (azaz a mozgás ívét hagyd természetesnek, semmi se kényszerítse egy adott pályára a mozgást).
A minél több izmot megdolgoztató saját testsúlyos gyakorlatok a következők:
húzódzkodások, guggolások, lábemelések, fekvőtámaszok, hidak, kézenállásos fekvőtámaszok, palánkok (kezdőknek csak az első 4 gyakorlat kell).
Ha fel szeretnéd bontani a napjaidat, akkor saját testsúlyos edzés esetén úgy tedd, hogy egyik nap alsótestes erősítés, másik nap felsőtestes erősítés. Az alsótestes napokon heti 1-3 alkalommal el lehet menni kardió edzésre, de csak az erőedzés után. Itt olyan mozgásformát válassz, aminél közepesen alacsony intenzitással min. 30 percet képes vagy mozogni. Itt is figyelni kell, mert a túl sok kardió edzés biztosan izomveszteséghez vezet. Nem kötelező közvetlenül az erőedzés után csinálni a kardió edzést, több óra is eltelhet közte, de tény, hogy hasznosabb, ha közvetlenül utána csinálod. Van még egy ún. HIIT edzéstípus (magas intenzitású intervallum edzés), amit kezdőknek tilos csinálni, viszont ezek a legjobb kardió edzések, mert itt a legminimálisabb az izomveszteség, mivel az edzések 4-32 perc alatt megvannak.
Súlyzós edzések esetén úgy oszd el a napokat, hogy egy nap 2 izomcsoportnál ne dolgoztass többet, kezdőknek pedig érdemes 6-8 héten át a teljes testes programot követni egy héten 3 nem egymást követő napon. Az osztott edzésre példa: hétfő: guggolás, elemelés, szerda: fekve nyomás, vállból nyomás, péntek: lehúzás nyak mögé, kardió. Itt is érdemes heti 1-3 alkalommal edzés után kardiózni.
Nem kell feltétlenül ragaszkodni a súlyzós edzéseknél a minél több izomcsoportot megdolgoztató gyakorlatokhoz, mert később úgyis szét kellesz bontani az izomcsoportokat.
Edzések felosztásáról:
Sokfajta sport létezik és az edzéseket is fel lehet osztani többfajtaképpen. Ez most egy pulzusszám szerinti felosztás lesz: 2 nagy csoportja a sima aerob zóna (a pulzusod a maximális pulzusod 80%-a alatt marad), illetve az anaerob edzések (a pulzusod a maximális pulzusod 80% felett van). Az aerob zónán belül még fel van osztva néhány alszintre úgy, mint: egészségvédelmi zóna 50-60% között, zsírégető zóna 60-70% között, maximális aerob zóna 70-80%. Kezdőknek az egészségvédelmi zónát szokták ajánlani. Könnyed, hosszabban is vállalható terhelést jelent, a javuló teljesítőképesség megalapozásának szolgálatában. Zsírégetésre a legalkalmasabb az aerob edzésen belül a zsírégető zónás edzés, mert ilyenkor égeti a szervezet a legjobban a zsírt (kellő idő után). A maximális aerob zónában lévő edzés már nem csak az állóképességhez, hanem kis szinten az erőhöz is hozzájárul. Az anaerob edzések pedig erőnövelésre valóak, mert csak kevés ideig tudunk ebben a zónában dolgozni. Ilyenkor 80-90% között mozog a pulzus. Van még egy maximális anaerob zóna is 90-100%-nál amit csak a profi sportolók alkalmaznak orvosi felügyelet mellett, mert veszélyes.
Ha intenzitás szerint akarom felosztani, akkor vannak állandó és változó intenzitású edzések. Az állandón belül is van több fajta: alacsony- (60%-os maximális pulzus alatt), közepes- (60-80%), magas intenzitású (80% feletti) edzések. A változó intenzitásúnál pedig az előbbieket variálják. Az állandó intenzitású edzésekkel az a baj, hogy a szervezet gyorsan alkalmazkodik hozzá. Ha a szervezeted alkalmazkodik az edzéshez, akkor egyre kevesebb energiát fog felhasználni a mozgásod során, így lassabb lesz a fogyás. Ilyenkor szokták emelni az időket, hogy többet égessen a szervezeted, de egy idő után már nagyon megnövekedhet az edzéssel töltött idő (akár 4-6 óra is lehet). Ha sokat edzel egy izomcsoportra, akkor egy idő után az izomzat is csökkenni kezd és csak annyi marad, amennyi az adott sporthoz kellesz. Aki sokat dolgozik vagy gyereke van, annak biztos nem lesz több órája edzeni. A változó intenzitású edzéseket (intervallum edzések) azért fejlesztették ki, hogy gyorsabban végezzenek az edzésekkel, ez változatosabb, mint az állandó intenzitású. Mivel a pulzusszám folyamatosan változik (az anaerob és az aerob zóna között ugrál), így lehetővé teszi, hogy a zsír hatékonyabban égjen (még a zsírégető zónás aerob edzéstől is) és emellett megtartja az izomzatot is. Az állandó intenzitású edzésekkel ellentétben az intervallumos edzések utózsírégető hatással bírnak, ami annyit tesz, hogy nem csak az edzés alatt égeti a kalóriákat a szervezet, hanem jóval az edzés után is. Eltérő vélemények vannak ezzel kapcsolatban, de a legtöbben azt mondják, hogy 6-48 órán keresztül is lehet utózsírégető hatás az edzés hosszától és az anaerob zónák hosszától függ. Mivel a legtöbb ember nem pulzusmérővel szaladgál, ezért inkább időben vagy távolságban szokták mérni az anaerob és az aerob zónákat. Tehát: pl.: futásnál 100m-es sprint majd 100m-es lassú kocogás váltakozva minél többször vagy 30 mp sprint 90 mp kocogás váltakozva minél többször. Az intervallumos edzések azoknak ajánlottak, akik már kellően hosszú ideig tudnak aerob zónában edzeni. Ez min. 20 perc futásnál, min. 40 perc biciklizésnél.
Ha gépekkel edzel (futópad, szobabicikli, stb.) azokba szokott beépítve lenni pulzusmérő. Ott tudod eldönteni, hogy mennyire keményen kell magad hajtanod. A pulzusokat ki fogja neked tölteni egy oldal, ahhoz viszont tudnod kellesz a nyugalmi pulzusodat, amit úgy tudsz lemérni, hogy egy nyugodt alvás után (amikor nem órára kelsz és kialudtad magad /van ilyen?!/) fekve 1 perc alatt mennyit ver a szíved. A bal csuklódnál a hüvelykujjad alatt érdemes mérni vagy a nyaki ütőeren. Én az előbbin mértem. Mérd meg 3-4 napot folyamatosan, aztán átlagold őket. Írd be majd a lentebbi linkhez a koroddal együtt és mehet az edzés:
http://orvosilexikon.hu/wrap.php?file=celpulzus_karvonen.html
Ha nem akarsz a pulzusos edzéssel szórakozni, akkor pedig ott az időbeli és a távbeli felosztás (attól függően melyiket tudod mérni). Én az időbelire szoktam hagyatkozni, mert a másodpercek még mindig pontosabbak, mint a méterek). :D
Ha nem egy edzést nézünk, hanem mondjuk heti 3 edzést, akkor több fajtaképpen lehet felosztani az edzéseket: lehet úgy csinálni, hogy mindhárom napon állandó intenzitással edzel vagy mindhárom napon intervallumozol, variálhatod a kettőt is. Ezek mellett feloszthatod még úgy is az állandóakat, hogy 1. edzésnapon közepes edzés, 2. edzésnapon nehéz edzés, 3. edzésnapon könnyű edzés (ezt hívják ciklizálásnak). Ha viszont tényleg a leghatékonyabban akarsz edzeni, akkor a 3 edzésnapból min. 2 legyen intervallumos. Edzésen belül is lehet variálni. Én pl.: legutóbb úgy futottam, hogy 2km közepesen lassú tempóban , majd 1 km magas intenzitású intervallum (100m sprint-100m kocogás), 2km közepesen lassú tempóban. Ehhez is idő kell, de ha minél gyorsabban akarsz végezni, akkor csak intervallum (viszont előtte rendesen be kell melegíteni gimnasztikával). Persze ott is lehet variálni, hogy egyik nap mondjuk 30mp sprint 90 mp lassú 8x, következő alkalommal 20mp sprint 40mp lassú 10x, azutáni alkalomnál mondjuk 30mp sprint 30mp lassú 8x. A lényeg, hogy ne egy intenzitással csináld végig az edzést és minél többet legyen változtatva az intenzitás. A magas intenzitású részt úgy tedd be, hogy elég ideig tudjad közel maximális erőbedobással csinálni, az alacsony intenzitásút pedig úgy, hogy valamennyire tudd magad kipihenni, hogy a következő magas intenzitású rész menjen.
Ha pedig majd le akarod mérni a teljesítményedet, akkor ott a jó öreg Cooper-teszt, melynek lényege, hogy 12 perc alatt mennyit tudsz futni (vagy nálad gondolom biciklizni), kéthavonta csinálj meg egy ilyet és látni fogod a fejlődésedet az előző edzésekhez képest. Amúgy érdemes edzésnaplót is vezetni, már online is lehet, pl itt:
http://edzesonline.hu/
Én már egy jó ideje vezetem itt, meg egy füzetbe is írom, illetve Wordben is.
Így folyamatosan nyomon tudod követni a fejlődésedet. Negyed évente szoktam testzsírszázalékot is mérni (7 pontos méréssel, amit te itt találsz:
http://body.builder.hu/prg_hetpont.htm4?sex=1), érdemes még heti 1-szer a súlyod is beleírni. Körméreteket is vezetni (ami kell a fogyásnál, mell-derék-csípő), azokat hetente írom, de pl.: kar-comb-váll-nyak,stb. azokat negyedévente.
Ha izomlázad van edzés után, akkor másnap arra a testrészre ne edz keményen (átmozgató jellegű dolgokat lehet csinálni). Pl.: ha izomlázad van lábra, akkor fél óra séta vagy lábemelés, guggolás gyertyaállásban, stb.
Hetente legyen 1 kötelező pihenőnapod, de ha kettőt csinálsz, az sem baj. Az intervallum edzések után másnap még úgyis égeted a zsírt. :)
Ha sokat edzel, meg fogsz szomjazni (nem is kicsit), ilyenkor ne lepődj meg, ha plusz 1-2 liter víz lemegy. Hosszabb biciklizések/futások után érdemes ásványvizet vagy izotóniás italt inni, hogy visszapótold az ásványi sókat is. A bennük lévő kalcium jót tesz a csontoknak, a magnézium pedig az idegrendszert frissíti fel, illetve megakadályozza az izomgörcsöket (kellő mennyiségben), jó tesz az inaknak és ízületeknek is, viszont a kalcium csökkenti a magnézium felszívódását. Ha tablettaként veszed be, akkor a kalcium és a magnézium bevétele között min. 3 óra teljen el.