A túl alacsony keret gyakori oka, hogy AUTOMATIKUS keretet állítottál be és a tervezettnél lassabban fogytál. Ilyenkor a program csökkenti a keretet, hogy a kitűzött dátumra elérd a célod, ami ekkor irreálisan alacsonnyá is válhat. Kétféle megoldás van:
Megoldás #1: Állíts be új célt az Eszközök/Célbeállítás menüben. Nem fog semmilyen adatod elveszni. Ezután állítsd vissza az Eszközök/Grafikon menüben a METTŐL értéket az eredeti kezdődátumra, hogy az adataidat ettől mutassa.
Megoldás #2 (ajánlott): A napi keret melletti fogaskerékre kattintva állíts be FIX keretet. Pár hónap használat után érdemes erre áttérni, mivel ekkor már tudni fogod a számodra megfelelő értéket.
Ha viszont szándékosan állítottál be alacsony napi keretet, akkor ebben a cikkben megtudhatod, miért nem jó ötlet túl alacsony napi kalória keretet beállítani és ettől várni a gyors sikert.
Alacsony és nagyon alacsony kalóriás diéták
A fogyókúrás diéták során lecsökkentjük a kalória bevitelt azért, hogy testünk minden nap több kalóriát égessen el, mint amennyit elfogyaszt. Egy idő után a testünk a zsírtartalékokat kezdi el energiaforrásként használni, ami pedig súlyveszteséghez vezet.
A napi 1000-1500 kcal-t bevivő alacsony kalóriás diéták, de főleg a napi 1000 kcal alatti nagyon alacsony kalóriás diéták azonban számos egészségügyi problémához, illetve akár a hosszú távú fogyás megállásához is vezethetnek.
Izomveszteség
Az egyik probléma az alacsony kalóriás illetve a nagyon alacsony kalóriás diétákkal, a súlyveszteséggel együtt járó izomveszteség. Amikor visszafogjuk a kalóriabevitelt, akkor testünk a túlélés érdekében megpróbál valamennyi zsírszövetet elraktározni, és más szöveteket kezd lebontani energiaforrásként, például izomszöveteket, mondják a Hawaii Egyetem kutatói. Ennek következményeként a hosszú ideig folytatott nagyon alacsony kalóriás diéta jelentős izomveszteséghez vezethet. Ahhoz, hogy fenntartsuk az izomtömegünket, el kell kerülni az ilyen diétákat és fontos, hogy minél többet mozogjunk.
Ingerlékenység
A Los Angeles-i California Egyetem kutatói szerint, ha szigorúan lecsökkentjük a kalóriabevitelünket akkor az a hangulatunkra is hatással lehet. Az életmódváltás stresszessé tehet és a fogyásért folytatott küzdelem nyomást gyakorolhat az érzelmi stabilitásunkra. Az alacsony kalóriás, illetve a nagyon alacsony kalóriás diéta okozta éhezés pszichológiai stresszt okoz. Ahogy testünk hozzászokik ahhoz, hogy napról-napra sokkal kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, az ingerlékenység csak tovább fokozódik. Ahhoz, hogy az ingerlékenységet elkerüljük, fogyasszunk épp csak annyival kevesebb kalóriát, ami már lehetővé teszi a súlycsökkenést. A nap során könnyű ételeket és kevés rágcsálnivalót együnk.
A visszahízás lehetősége és a jojó effektus
A legtöbb esetben az alacsony kalóriás diéta nem vezet hosszútávú súlyveszteséghez. A diéta befejezése után ugyanis, mikor visszatérünk normális étkezési szokásainkhoz, szervezetünk éhező üzemmódba kapcsolása miatt gyorsan visszahízunk, mivel addigra az anyagcsere folyamatok lelassultak. A Rutgers Egyetem kutatói szerint a koplaló diétázók 99%-a visszahízik, sokan közülük nagyobb súlyfelesleget szed vissza, mint a kiinduló súlyuk. Ezt nevezzük jo-jó effektusnak. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan tudunk leghatékonyabban lefogyni érdemes konzultálni egy dietetikussal, aki segíthet megtervezni egy, a céljainknak megfelelő fogyókúrás diétát.
A fordítást a KalóriaBázis készítette.
